A munkavédelem fogalma és a munkavédelem jelentősége

A legtöbbünk számára, legyen munkavállaló vagy éppen kisebb - nagyobb cég vezetője, a munkavédelem egy megfoghatatlan, ám költséges valami, ami leginkább támadási felületet jelent és bírságot. Ezért tisztázni kell, hogy mi a munkavédelem célja és hogyan működik. Mert a munkavédelem nem csupán egy alap a bírságolásra, hanem a feltétele annak, hogy biztonságban végezzük a munkát, elkerüljük a baleseteket és épségben hazajussunk a családunkhoz minden este.

Mi a munkavédelem? És mi a célja?

A munkavédelem a biztonságos és egészséges munkakörülmények biztosítását jelenti. A célja az, hogy biztonságos munkavégzéssel megelőzzük a munkahelyi baleseteket és az esetleges egészségkárosodást. A biztonságos munkakörnyezetet ki kell alakítani, fenn kell tartani, tesztelni és fejleszteni kell. A munkavédelemhez tartozik a munkáltatók és a munkavállalók közötti együttműködés kialakítása és működtetése, a balesetek megelőzése úgy tárgyi, mint személyi feltételeinek biztosítása. Egyszerűen fogalmazva a munkavédelmi folyamatok és felszerelések biztosítják, hogy munka közben ne történjen baleset.

Gondoljunk például a tűzoltókra. Csak a tudásuk és a felszerelésük áll a katasztrófa és békében eltöltött este közé. Ezeket biztosítja a munkavédelem, a tudást, a képzést, a megfelelő felszerelést és optimális esetben a képzett munkatársakat is. A munkavédelem egyszerre a személyi és tárgyi feltételek összessége. A munkavédelem tárgyi feltételei közé tartoznak a munkamódszerek, biztonsági eszközök, melyek a baleset veszélyét a minimálisra csökkentik. Ide tartoznak az egészségvédő szabályok és előírások is. Például, hogy az ápolóknak a kórházi ágy mellett gumikesztyűk kell viselniük. Nem volt ez mindig így. A munkavédelem személyi feltételei ott már kezdődnek, hogy szűrést alkalmaznak a munkára való jelentkezéskor. Például ha raktáros-targoncás szeretne lenni valaki egy cégnél, akkor több orvosi vizsgálaton kell átesni, esetleg még egy pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is. Mert egy targoncás sok embernek tud sérülést okozni a nem megfelelő munkavégzéssel.

Tehát már a felvételin megkezdődik a munkavédelem, ami a betanítás során folytatódik. Például a legtöbb munkahelyen úgy kezdődik a betanítás, hogy részt veszünk egy munka- és tűzvédelmi oktatáson. Ezt sokan szeretik elbliccelni, hiszen mi köze egy irodai munkának a tűzvédelmi oktatáshoz, nem igaz? Aztán, amikor füst van az irodaházban, azok sérülnek legkevésbé, aki tudták mit kell csinálni ilyen helyzetben, mert figyeltek az oktatáson. Fontos része a munkavédelemnek, hogy a munkavállalók adnak visszajelzéseket, így a munkavédelmi folyamatok és eszközök folyamatosan fejlődhetnek.

A munkavédelem területei

A munkavédelemnek két területe van, a munkabiztonság és a foglalkozás egészségügy. A munkabiztonság, ahogy a nevéből is kiderül a biztonságos munkakörülmények és biztonságos munkavégzés szabályait határozza meg, feladata a balesetek megelőzése, vagy a bekövetkezett baleset vizsgálata. Ha baleset következik be, azt nagyon komolyan kivizsgálja, és levonja belőle a tanulságot, esetleg a munkavédelmi szabályok is megváltoznak, a nagyobb biztonság érdekében azért, hogy a baleset ne ismétlődhessen meg. A foglalkozás egészségügy pedig a munkát végző embert ért hatásokat vizsgálja és szabályozza.

Ezért van foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálat a felvételi eljárás során. Például egy asztmás ember nem alkalmas bizonyos munkavégzésre anélkül, hogy veszélybe ne kerülne, bármennyire is alkalmas lenne a munkavégzésre a képességei alapján.

Veszélyforrások

A munkabiztonság célja, a balesetek megelőzése, a veszélyforrások kiiktatása. Veszélyforrás lehet mindaz, ami a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre nézne veszély vagy ártalomként jelentkezik. Fizikai veszélyforrások közül a leggyakoribbak a munkaeszközök. A szerszámok, gépek, csúszós felületek, a szerkezetek egyensúlyának megbomlása (például rosszul megtámasztott létra), egyenetlen felületek, éles sarkok, vagy például egy üvegfúvó műhelyben a forró tárgyak.

Fizikai veszély lehet a magasság vagy a mélység, ahová leeshetünk. A poros levegő, amit beszívunk, vagy az áram alatt lévő berendezés. Fizikai veszélyt jelentenek a veszélyes anyagok is, ami robbanhat, mérgezhet, marhat. Fizikai veszélyforrás a biológiai hulladék, de ilyen veszélyforrás a monoton munka és fokozott pszichés igénybevétel is.

Képzés

Ezért nagyon fontos a képzés, melynek során tudatosítani kell a munkafolyamat minden résztvevőjében, hogy a szabályok be nem tartása, az eszközök nem megfelelő használata, akár végzetes balesethez is vezethet. Ezért a munkavédelmi oktatásnak nem az a legnehezebb feladata, hogy a folyamatokat megértesse, hanem az, hogy felnagyítsa, megértesse azt a problémát, hogy hova vezet a felelőtlen munkavégzés.

A munkavédelmi oktatás egyik lényeges eleme, hogy tudatosítja, a dolgozónak nem kötelessége kockázatot vállalni, és például nem megfelelő szerszámmal dolgozni. Nem szabad úgy nekilátni a munkavégzésnek, hogy ezzel saját és mások életét veszélyeztessük. Például, amikor egy nem megfelelően működő targoncával kezdünk munkába, majd a meghibásodás során három embert temet maga alá a leboruló teher.

Munkabiztonság célja

A munkabiztonság célja az, hogy ne történhessen baleset, sérülés. Ha pedig mégis megtörténik, azonnal elemezni kell, hogy a hibaforrást minél előbb ki lehessen iktatni. A munkabiztonság olyan követelményeket támaszt mind a munkáltatókkal, mind a munkavállalókkal szemben, amelyekkel a balesetmentes munkavégzés feltételei megvalósíthatók.

A munkavédelmi szakember tevékenysége és feladata

A munkavédelem feladata, vagyis a munkavédelmi szakember feladata, hogy felmérje a konkrét munkavégzés folyamatát, meghatározza az szabályoknak megfelelő aktuális munkavédelmi követelményeket, biztosítsa ezeknek a követelményeknek a betartását, ellenőrzését. Ehhez alapszabályokra van szükség. Ezeket hívjuk munkavédelmi jogszabályoknak, melyek követelményeket, hatásköröket tartalmaznak és a munkavédelmi szakember tevékenysége arra szolgál, hogy ezeket a szabályokat az adott cég egyedi munkavégzésére „szabja”, és azokat a gyakorlatba átültesse.

Munkavédelmi szabályok gyakorlatba való átültetése A munkavédelmi szakember feladata, hogy megvalósítsa a szabályokban rögzített feladatokat. Ehhez például szükség lehet műszaki és higiénés intézkedésekre és eszközökre. Ide sorolható például a munkavégzéshez szükséges higiéniai körülmények, de a dolgozók munkavégzéshez szükséges állapotfelmérése is (például legyen fertőtlenítő kézmosó egy kórház mosdójában).

Munkakörülmények vizsgálata és kialakítása

A munkavédelemi szakember feladata a munkakörülmények elbírálása, például megfelelő hőmérséklet biztosítása, vagy a szennyezett levegő felismerése és eltávolítása. A munkavédelmi szabályok konkrét betartandó értékeket rögzítenek. Ilyen lehet például a különféle munkavégzéshez szükséges munkavédelmi felszerelés pontos leírása.

Munkavédelmi oktatás

A munkavédelem feladata megismertetni a szabályokkal a dolgozókat, és el kell tudni érni, hogy a dolgozók megértsék a szabályok okát és célját. sajnos gyakori a szokásjog, ami azt jelenti, hogy úgy csináljuk, ahogy szoktuk. De a szokások gyakran vezetnek balesetekhez, a munkavédelem célja pedig éppen a balesetek elkerülése. Tehát oktatásra van szükség, olyan képzésre, olyan információs anyagra, ami megérteti a fontosságát a dolgozókkal. Néha már azt is nehéz megértetni, hogy miért nem szabad targoncát vezetni alkoholos befolyásoltság alatt. Ezért a képzés, oktatás nagyon fontos része a munkavédelemnek.

A munkavédelem költségei

A munkavédelmi szabályok betartása, a folyamatok, az eszközök, a munkaruházat biztosítása, és a képzések komoly költséget jelentenek, de nézzük most egy kicsit a másik oldalról ezt a témát. A munkáltató feladata, hogy biztonságos körülményeket teremtsen a munkavégzéshez. Ugyanakkor a munkáltató célja, hogy a munka el legyen végezve, és ezért a megfelelő profit beérkezzen a cég kasszájába, ahonnan a munkabiztonságot is fizeti. Amikor egy dolgozó megsérül, és nem tud dolgozni, az több szempontból is költséget jelent a munkáltató számára. Egyrészt a sérült dolgozó helyett valakinek dolgozni kell.

Az új dolgozónak is képzést és munkaruhát kell biztosítani. Ráadásul az új vagy áthelyezett dolgozók statisztikailag hajlamosabbak gyakrabban hibázni, mint a már rutinosabb munkavégzők. Az ILO nemzetközi munkavédelmi ügynökség adatai szerint a munkabalesetek és foglalkozási eredetű megbetegedések teljes költsége, a világ GDP-jének a 4%-át (!) teszik ki (2000-ben ez az összeg csak az EUban 55 milliárd euró volt). Ha mindezt átgondoljuk, akkor jól látható, hogy a munkavédelem egy kimondottan megtérülő költségnek számít. Ráadásul a dolgozók szívesebben dolgoznak és maradnak olyan munkahelyen, ami vigyáz a biztonságukra és testi épségükre. Így javul a termelékenység, a munkamorál, és elkerülhetőek folyamatos új dolgozó toborzó – betanító költségek is.

A munkaruházat szerepe a munkavédelemben

A munkavédelem és munkabiztonság egyik fő pillére, a munkavédelmi ruházat. A munkaruházat a védelmet szolgálja. Itt ne csak a recepciósok, pincérek fekete-fehér munkaruhájára gondoljunk, mely csupán a megkülönböztetést szolgálja, hanem a sisakra, ami egy építkezésen megvéd a koponyasérüléstől. A védőköpenyre, ami megvéd a savaktól, maró anyagoktól, a tűzoltó kabátjára, ami megvédi őt a lángoktól. A munkaruha segít megelőzni a balesetet, sérült, és véd a szennyeződéstől, fertőzéstől is. A hétköznapi szóhasználat nem tesz különbséget a munkaruha és a védőruha között, ezt inkább a munkavégzés jellege különbözteti meg.

A munkaruházat tehát a védelmet szolgálja, ezért fontos, hogy a munkába állás egyik állomása, még a munkavégzés megkezdése előtt az, hogy átvesszük a munkaruhát. A munkaruha összeállításánál és kiválasztásánál figyelembe kell venni a munka jellegét, a munkavégzés körülményeit, esetleg az időjáráshoz, évszakokhoz is igazodni kell. Azt, hogy egy munkahelyen a dolgozóknak munkaruhát vagy minősített védőruhát kell biztosítani minden esetben az adott munkahelyen fennálló munkakörülmények által támasztott követelmények határozzák meg. Ezért fontos a szerepe a kockázatelemzésnek, amely meghatározza ezeket a követelményeket. Védőruhánál nemcsak a védelem jellegét, de annak fokozatát is meg kell jelölni, és a vonatkozó EN norma alapján minősíteni kell. A munkaruhát viszont nem kell minősíteni. Az általános munkaruhára nincsenek európai direktívák. Fontos, hogy a munkaruha alkalmas legyen arra, hogy a dolgozót – vagy éppen a munkakörnyezetet – megvédje a károsító hatásoktól. A ruhát sérülés, elhasználódás esetén azonnal javítani, cserélni, pótolni kell. Képzeljünk el egy lyukas munkavédelmi bakancsot, ugye nem sok haszna lenne?

A munkaruházat költségei

Azt, hogy milyen munkaruhára van szükség, a munka jellege és a körülmények határozzák meg. A munkaruha árát az anyag minősége, teljesítménye, a dizájn, az egyedisége, és a funkcionalitása határozza meg. A munkaruházat is a baleset megelőzést szolgálja, ezért a költségei abszolút a megtérülő költség kategóriába sorolhatóak.

Összegezve

A munkavédelem feladata a baleset megelőzése. A munkahelyi biztonságért és az egészséges munka körülménykért a munkáltató felel, attól a ponttól kezdve, hogy meghirdeti az állást és megszűri a jelentkezőket. A munkavédelem feladata elemezni a munkafolyamatokat és biztonságossá tenni azt. A munkavédelmi szakember feladata a képzések során megértetni a szabályokat és a fontosságukat, valamint felelős magatartás kialakítani a dolgozókban.

Mert a dolgozó felelőssége lesz a szabályok betartása, és az eszközök helyes használata. A munkavédelmi folyamatok egyik legfontosabb része a megfelelő munkavédelmi ruházat összeállítása, kiválasztása, tesztelése és fejlesztése is. A munkaruha véd a sérülésektől és a szennyeződésektől is, ezért a viselése nem ajánlás, hanem saját jól felfogott érdekünk, a balesetmentes munkavégzésért.